NYOMDA- ÉS PAPÍRIPARI SZÖVETSÉG 2019. MÁJUS 31-ÉN ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOKKAL
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
Preambulum
A Nyomda- és Papíripari Szövetséget (a továbbiakban: Szövetség) a Fővárosi Bíróság 3072. számú határozatával 1990. november 21. napján vette nyilvántartásba. Jelen alapszabály módosítás célja, hogy megfeleljen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek.
1. A Szövetség neve és székhelye, jogállása
1.1. A Szövetség neve: Nyomda- és Papíripari Szövetség
1.2. A Szövetség rövidített neve: NYPSZ
1.3. A Szövetség székhelye: 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6.
A Szövetség a tagok közös, tartós, jelen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
A Szövetség a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
A Szövetség vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
A Szövetség tagja vállalkozás, egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet. A Szövetség tagja természetes személy nem lehet.
2. A Szövetség célja és tevékenysége
2.1. A Szövetség célja, hogy tevékenysége révén hozzájáruljon tagjai versenyképességének megőrzéséhez és fejlesztéséhez idehaza és külföldön egyaránt. A nyomda- és papíripar gazdaságon belül elfoglalt szerepének megőrzése és fejlesztése érdekében képviseli az érintett ágazatok érdekeit a különböző döntéshozó fórumok előtt, hozzájárul az üzleti kultúra fejlesztéséhez és a szakmai hagyományok megőrzéséhez. Támogatja, és aktívan részt vesz az egyes szakmai szereplők közötti kommunikáció és együttműködés kialakításában.
Tevékenysége során kizárólag a jogszabályoknak és tagjai érdekeinek alárendelt.
Céljai megvalósítása érdekében ezen elv szem előtt tartásával együttműködik hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel és magánszemélyekkel. Tevékenysége politikamentes.
2.2. A Szövetség működése során az alábbi feladatokat látja el.
2.2.1. Érdekérvényesítés, érdekképviselet
a.) Hazai döntéshozó fórumok előtt képviseli a tagság érdekeit. Ennek keretében kezdeményezi döntések meghozatalát, módosítását vagy megszüntetését. A cél megvalósítása érdekében együttműködik hazai vagy nemzetközi szervezetekkel, és szakértő bevonásával szakmai anyagokat készít.
b.) Felkérés alapján részt vesz szakmai pályázatok, tenderek elbírálásában
c.) Közreműködik a tagjait érintő jogszabályok és rendelkezések megfelelő és helyes alkalmazásában. Döntéshozó szervezetek számára állásfoglalásokat, nyilatkozatokat bocsát ki az ágazatokban érvényesülő gyakorlatról.
d.) A média együttműködésével tájékoztatja a szakmai és országos közvéleményt a tagjait érintő legfontosabb eseményekről. Kommunikációja révén törekszik az ágazat társadalmi-gazdasági jó hírének és tekintélyének növelésére.
e.) A szakszervezetekkel együttműködve részt vesz az ágazaton belüli munkabéke megteremtésében. A lefolytatott tárgyalások alapján ágazati kollektív szerződést köt.
f.) Aktívan közreműködik a szakmai etikai normák kialakításában, etikai bizottságot működtet. A sajtó közreműködésével harcol az üzleti életben előforduló anomáliák ellen.
2.2.2. Tagok gazdasági tevékenységének támogatása
a.) Elektronikus és nyomtatott kiadványain keresztül biztosítja a szakmára vonatkozó hazai és nemzetközi gazdasági-piaci információk áramlását. Tematikus formában gyűjti és feldolgozza a tagjai számára fontos adatokat.
b.) A szakmai sajtóval szoros együttműködésben, illetve kiadványai útján elősegíti tagjai kommunikációját.
c.) Konferenciák, tanfolyamok, tréningek és egyéb rendezvények szervezésével gondoskodik a gazdasági-szakmai ismeretek bővítéséről.
d.) Rendezvények és szakmai utak szervezésével előmozdítja tagjai üzleti kapcsolatainak bővítését és egymás közötti kommunikációját. A beérkező megkeresések alapján közvetlenül is közreműködik az üzleti kapcsolatok kialakításában.
e.) Szervezi és koordinálja tagjai közös gazdasági tevékenységét. Támogatás nyújt a tagok együttműködési kereteinek kialakításához és gyakorlati megvalósításához.
f.) Tanácsadói, szolgáltatói tevékenysége révén közvetlenül is hozzájárul a tagok gazdasági feladatainak hatékony megoldásához.
g.) A fentieken kívül ellátja mindazon feladatokat, melyre a tagjaitól igény mutatkozik és melyek végrehajtását jogszabályok nem tiltják.
2.2.3.Egyéb tevékenység
a.) A szakmai megbecsülés növelése érdekében díjakat alapít, és szakmai versenyeket hirdet meg.
b.) Védnökség vállalásával és aktív támogatással közreműködik szakmai rendezvények, kiállítások létrehozásában.
c.) A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében tagsági viszonyt létesít nemzetközi szakmai szervezetekben, illetve enélkül is részt vesz nemzetközi projektekben. Nemzetközi tevékenysége során messzemenően figyelembe veszi tagjai és a hazai ágazat érdekeit. Mindezen túl partneri kapcsolatot tart fenn – elsődlegesen – európai, nemzeti szakmai szervezetekkel.
d.) Kiemelt feladatának tekinti a szakmai utánpótlás kérdését úgy középfokú, mint felsőfokú szinten. E tevékenysége során együttműködik az oktatás politikáért felelős döntéshozó szervekkel, megkeresés esetén közös ágazati álláspontot kialakításában vesz részt, és mindezen túl minden eszközt felhasználva törekszik a szakmai oktatás színvonalának fejlesztésére.
e.) Céljai megvalósítása érdekében jogi személyt alapíthat vagy jogi személy működésében vehet részt. E tevékenység révén keletkezett bevételét az alaptevékenységre kell fordítani.
Ágazati képviseleti szervezetként a tagság egésze vagy része érdekeinek figyelembevételével jár el.
A tagvállalkozások üzletmenete olyan belső ügynek tekintendő, amely kívül esik a Szövetség tevékenységi körén. Ezért mind tagjai, mind az ágazathoz tartozó egyéb vállalkozások tekintetében tartózkodik hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésétől, továbbá közérdekű bejelentés megtételétől, azonban ilyen irányú hivatalos megkeresés esetén együttműködik a megkereső hatósággal. Mindezen túl nem nyilvánít véleményt tagjai vagy az ágazathoz tartozó cégek közötti üzleti vagy egyéb jogvitákban, ide nem értve a 2.2.1.c.) pontjában foglalt állásfoglalást.
3. Tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
3.1. A Szövetségnek rendes tagja lehet bármely olyan vállalkozás (Ptk. 8:1§ (1) bekezdés 4. pont), továbbá egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, amelyet/akit üzleti vagy önálló foglalkozása tevékenysége, vagy önálló foglalkozása után Magyarországon bármilyen adófizetési kötelezettség terhel, és az alapszabályt magára nézve kötelező érvénnyel fogadja el. A Szövetség tagja természetes személy nem lehet.
3.2. A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet olyan tudományos vagy oktatási intézmény, amely a tagok érdekében működik és közvetlenül vagy közvetve nem végez gazdasági tevékenységet.
3.3. A tagfelvételi kérelemről az elnökség dönt a kérelem benyújtását követő ülésén vagy írásbeli (elektronikus úton továbbított) szavazással. A belépési nyilatkozathoz csatolni kell a cég adatlapot és az információs adatlapot. Az elnökség indokolt esetben elrendelheti egy tag írásbeli ajánlásának csatolását is, illetve egyéb feltételhez is kötheti a tagfelvételi kérelem elfogadását. Ilyen indok lehet különösen, ha a cég nem rendelkezik belföldi székhellyel, egy éven belül alakult vagy vele kapcsolatban etikai kifogások merülhetnek fel. A feltételről írásban kell tájékoztatást adni, megfelelő határidő tűzésével.
3.4. A tagsági jogviszony a döntést követő hónap első napján jön létre. Ettől a naptól kezdve illetik meg a tagsági jogok és terhelik a tagsági kötelezettségek. Az elnökség döntéséről az ügyvezető igazgató írásban tájékoztatja a tagot. A tájékoztatás tartalmazza – többek között – a tagsági jogviszony létesítésének időpontját, a fizetendő tagdíj mértékét és a tag részéről a képviseleti joggal rendelkező személy adatait. A tagfelvételi kérelem és a tájékoztató levél együttesen hozza létre a Szövetség és a tag közötti jogviszonyt határozatlan időre, amely a felek közötti megállapodásnak minősül.
3.5. A tagfelvételi kérelem elutasítása ellen a tag a Szövetség közgyűléséhez fordulhat, amely a panaszról a következő rendes ülésén határoz.
3.6. Megszűnik a tagsági jogviszony
3.6.1. A tag kilépésével
3.6.2. A tag kizárásával
3.6.3 A tag jogutód nélküli megszűnésével
3.6.4. A tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával
3.7. A tagsági viszony felmondási ideje hat hónap. A tag jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A bejelentés történhet postai úton feladott levélben vagy emailben. A tagsági jogviszony a bejelentést követő félév utolsó napján szűnik meg (felmondási idő). A bejelentés tudomásulvételét igazoló levélben tájékoztatást kell adni a még fennálló pénzügyi kötelezettségekről, melyeket a tagnak a tagsági jogviszony megszűnésének utolsó napjáig rendezni kell. A tagsági jogviszony megszűnése nem jelenti a Szövetség felé fennálló tartozás megszűnését, a követelés érvényesítésének jogát a Szövetség a megszűnést követően is fenntartja.
3.8. Az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének legalább két egymás utáni alkalommal, írásbeli felszólításra sem tett eleget. A kizárással megszűnik a tagsági jogviszony, de ez nem jelenti a fennálló tartozás megszűnését, a követelés érvényesítésének jogát a Szövetség a tagsági jogviszony megszűnését követően is fenntartja. Az elnökség eltekinthet a tag kizárásától, ha a tag írásban vállalja a tartozásának egy későbbi időpontban vagy részletekben történő megfizetését a jövőbeni kötelezettségek egyidejű teljesítése mellett.
3.9. A kizárásról az elnökség kétharmados többséggel hozott határozattal dönt. A kizárásról írásban kell tájékoztatni a tagot. A tájékoztatásban meg kell indokolni az elnökség határozatát. Az indokolásnak tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozat ellen a tag a közgyűléshez fordulhat, amely a panaszról a következő rendes ülésén határoz. A kizárás tényét a szövetség honlapján teszi közzé.
3.10. Az elnökség törli tagjai sorából azt a tagot, amely jogutód nélkül szűnt meg. A tagsági jogviszony megszűnésének napja az erről szóló bírósági határozat hozatalának napja.
3.11. Ha az elnökség a tagsági jogviszony létesítését előzetes tájékoztatásában feltételhez kötötte és a tag ezt a feltételt a tájékoztatásban megadott határidőben nem tudta teljesíteni vagy a feltétel a tagsági jogviszony fennállása alatt szűnik meg, a Szövetség a már létrejött tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja. A felmondásról a Szövetség közgyűlése dönt.
4. A tagok jogai és kötelezettségei
4.1. A rendes tag
4.1.1. részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein. Jogosult a Szövetség szolgáltatásainak teljes körű igénybevételére. Egyedi ügyekben jogosult a konzultációra. E jogosultság kiterjed olyan tevékenységre vagy rendezvényre is, amely a Szövetséget nemzetközi tagságán keresztül illeti meg.
4.1.2. a Szövetség közgyűlésén a többi taggal azonos szavazati joggal rendelkezik
4.1.3. javaslatot tehet a Szövetség egyes szerveinek tagjai megválasztására vagy kezdeményezheti visszahívásukat.
4.1.4. választhat és választható a Szövetség elnökségébe és egyéb szerveibe
4.1.5 javaslatot tehet a közgyűlés napirendjére, illetve összehívására
4.1.6. javaslatot tehet a Szövetség tevékenységére. Kezdeményezhet és részt vehet különböző projektekben, illetve érdekérvényesítési tevékenységben. Részt vehet a Szövetség munkabizottságaiban.
4.1.7. térítésmentesen vagy kedvezménnyel igénybe veheti a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat. A térítés ellenében nyújtott szolgáltatások esetén jogosult a tagokat megillető pénzügyi kedvezmények igénybevételére.
4.1.8. észrevételt tehet más tag felvételére, kezdeményezheti más tag kizárását. Észrevételét, kezdeményezését köteles megindokolni.
4.1.9. a közgyűlés vagy elnökség törvénysértő vagy alapszabályba ütköző rendelkezését a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja
4.1.10. a tag kommunikációjában feltüntetheti szövetségi tagságát, illetve használhatja a Szövetség logóját, továbbá mindazon brand-et, melynek tulajdonosa a Szövetség, és amelynek használatát engedélyezte
4.2. A tiszteletbeli tag
4.2.1. részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein
4.2.2. javaslatot tehet a Szövetség tevékenységére
4.3. Minden tag jogait törvényes vagy eseti meghatalmazott képviselője útján gyakorolja.
Az eseti meghatalmazott jogai megegyeznek a törvényes képviselő jogaival, de nem választható meg a Szövetség egyes szerveibe tagként. A jelölés és választás jogát az eseti meghatalmazott kötött mandátummal – kizárólag a meghatalmazásban foglaltak szerint – gyakorolhatja.
Törvényes képviselőnek számít a tag első számú vezetője, tulajdonosa, illetve az a személy, akit erre a tagsági jogviszony keletkezésekor az első számú vezető vagy tulajdonos feljogosított. A képviselő személyében beállt változásokat a tag írásban köteles bejelenteni, az elmulasztásból eredő következmények a tagot terhelik. Az eseti képviseletre szóló meghatalmazást csatolni kell.
4.4. A rendes tag köteles
4.4.1. a tagdíjat megfizetni
4.4.2. a tagdíj megállapításához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre
bocsátani.
4.4.3. a közgyűlés határozatait betartani, abban az esetben is, ha nem vett részt a
döntéshozatalban vagy azzal ellenkezően szavazott
4.4.4. a szakma tekintélyének megőrzése érdekében az írott és íratlan etikai normákat betartani
4/A. A Szövetség szervezete
A Szövetség szervei
– közgyűlés
– elnökség
– felügyelőbizottság
– Etikai Bizottság (ad hoc bizottság)
– ügyvezető igazgató
5. A közgyűlés
5.1. A Szövetség döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a Szövetség tagjainak összességéből áll. A közgyűlést évente egyszer (rendes közgyűlés), illetve szükség szerint (rendkívüli) kell összehívni. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon kívül csak azok vehetnek részt, aki erre külön meghívót kaptak.
5.2. A közgyűlést az elnökség döntése alapján az elnök hívja össze. A közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívó elektronikus levél formájában is elküldhető. A meghívóban közölni kell a közgyűlés időpontját, helyét, illetve a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés helyét és időpontját. A meghívóhoz csatolni kell a napirendekhez tartozó írásos beszámolókat vagy előterjesztéseket. Szabályszerűnek kell tekinteni a közgyűlés összehívását, ha a tag által megadott email címről olvasási/küldési visszaigazolás érkezik a Szövetség hivatalos email címére.
5.3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 munkanapon belül a tagok vagy a felügyelőbizottság az elnökségtől kérheti a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával.
A kérelemről az elnökség rövid úton, elektronikus szavazással dönt. Amennyiben a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
5.4. Évente egyszer – május 31. napjáig – rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagok egyharmada azt – az ok és cél megjelölésével – igényli, vagy az elnökség ilyen határozatot hozott. A rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az elnökséghez történő beérkezést követően 60 napon belül kell összehívni.
5.5 A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő 24 órán belüli időpontra kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen csak a meghirdetett napirendi pontokban lehet dönteni.
5.6. A közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazásnál sem lehetséges döntés meghozatala (ismételt szavazategyenlőség), úgy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
A Szövetség szerveinek tagjait titkos szavazással kell megválasztani vagy felmenteni. Egyéb kérdésekben is elrendelheti az elnök a titkos szavazást.
A jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az alapszabály módosításához.
A Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes hozotthatározata szükséges
– a Szövetség céljának megváltoztatásához és
– a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez
Amennyiben a tag személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján nem tud részt venni a közgyűlésen, a közgyűlés napirendi pontjairól előzetesen elektronikus úton, írásban is szavazhat. A szavazás kizárólag a napirendi pont elfogadása (igen szavazat), elutasítása (nem szavazat) vagy tartózkodás lehet. Napirendi ponttal kapcsolatos vélemény, hozzászólás vagy javaslat csak személyesen, a közgyűlésen tehető. Továbbá nem lehet írásban szavazni a Szövetség vezető tisztségviselőinek megválasztásáról, a közgyűlésen elfogadott új napirendi pontról, valamint az Alapszabály módosításáról.
Az elektronikus úton továbbított szavazatokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha azok legkésőbb a közgyűlést megelőző munkanap 16:00 óráig beérkeznek a Szövetség hivatalos email címére és a feladó a tag képviseletre jogosult tulajdonosa vagy alkalmazottja. Eseti meghatalmazott elektronikus úton nem szavazhat.
A határozatképesség megállapításánál, valamint a napirendi pontokról szóló döntéseknél a fentiek szerint leadott szavazatokat is figyelembe kell venni.
5.7. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
5.7.1. Az alapszabály módosítása;
5.7.2. A Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
5.7.3. Vezető tisztségviselők (elnökség) megválasztása és visszahívása
5.7.4. Éves költségvetés (mérleg és eredmény kimutatás) elfogadása
5.7.5. Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről és az ügyvezető igazgatónak az éves tevékenységről szóló jelentésének – elfogadása;
5.7.6. Vezető tisztségviselő (elnökségi tag) feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll
5.7.7. Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt
5.7.8. Jelenlegi és korábbi tagok, vezető tisztségviselők, elnökségi és felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igény érvényesítéséről való döntés
5.7.9. Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
5.7.10. Könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása
5.7.11. Végelszámoló kijelölése
A közgyűlés a fentieken túl is dönthet úgy, hogy meghatározott kérdésekben való döntést magához vonja, illetve a fentiekhez nem tartozó kérdésekben a döntést az elnökség hatáskörébe utalhatja.
6. Elnökség
6.1. Az elnökség a Szövetség ügyvezető szerve, amely kilenc tagból áll. Az elnökség tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői. Az elnökség elnökét és elnökhelyettesét a közgyűlés választja az elnökség jelölése alapján az elnökség tagjai közül.
6.2. Amennyiben az elnökség létszáma hét főre csökken, időközi választásokat kell tartani a legközelebbi közgyűlésen. Az időközi választás során annyi tisztségviselőt kell választani, hogy az elnökség létszáma ismét elérje a kilenc főt.
6.3. A közgyűlés az elnökség tagjait három évre választja. Az elnökség tagjának mandátuma a megválasztást követő harmadik évben tartott rendes közgyűlés napjáig tart. Az elnökségi tagok legfeljebb három alkalommal újraválaszthatók, az elnökségi tagok folyamatos mandátumának maximális időtartama a 12 évet nem haladhatja meg.
6.4. A jelölés és a szavazás lebonyolításának részletes szabályait a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
6.5. Az elnökség tagjává az a nagykorú, magyar állampolgár választható, aki a tag vállalkozás tulajdonosa, első számú vezetője vagy állandó jelleggel meghatalmazott szövetségi képviselője.
Nem választható elnökségi taggá a felügyelőbizottság tagjának közeli hozzátartozója.
6.6. Megszűnik az elnökségi tagság
6.6.1. az elnökségi tag mandátumának lejártával,
6.6.2. az elnökségi tag halálával
6.6.3. lemondással vagy visszahívással
6.6.4. az elnökségi tag körülményeiben beállt olyan változással, amely miatt a természetes személy
a 6.5. pont szerint nem választható meg, továbbá, ha vele szemben a 14.3. pont szerinti kizáró ok következik be
6.6.5. a tagvállalkozás tagsági jogviszonyának megszüntetésével (kilépés, kizárás, tagsági jogviszony felmondása vagy jogutód nélküli megszűnés)
7. Az elnökség hatásköre, működése
7.1. Az elnökség, mint ügyvezető szerv feladatkörébe tartozik
7.1.1 A Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
7.1.2. A beszámolók elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
7.1.3. Az éves költségvetés elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
7.1.4. A szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
7.1.5. A közgyűlés jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
7.1.6. A közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
7.1.7. Az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7.1.8. Részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
7.1.9. A tagság nyilvántartása;
7.1.10. A Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
7.1.11. A Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
7.1.12. A Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Polgári Törvénykönyvben előírt intézkedések megtétele;
7.1.13. Döntés tag felvételéről;
7.1.14. Etikai Bizottság ad hoc jelleggel történő megválasztása
7.1.15. A Szövetség ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése
7.1.16. A Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szövetség hivatalos honlapján kell közzé tenni.
7.1.17. Döntés más, hazai vagy nemzetközi szervezetben való tagsági jogviszony létesítéséről vagy megszüntetéséről
7.1.18. A Szövetség céljával összefüggésben döntés más civil szervezet vagy gazdasági társaság létesítéséről vagy megszüntetéséről. E szervezet működésének felügyelete.
7.1.19. Döntés minden olyan kérdésben, amit a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal
7.2. Az elnökség öt tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Az elnökség ülésére bármely, az adott napirendi pontban érdekelt személyt külön is meghívhat. Az elnökségi ülés állandó résztvevője az ügyvezető igazgató.
7.3. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség alakul ki, a döntést elvetettnek kell tekinteni.
7.4. Minősített többség kell
7.4.1. a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához
7.4.2. az ügyvezető igazgató megválasztásához (kinevezéséhez) és felmentéséhez
7.4.3. az Etikai Kódex elfogadásához és módosításához
7.4.4. Az ad hoc Etikai Bizottság tagjainak és elnökének megválasztásához
7.4./A. Az ügyvezető szerv (elnökség) köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
– a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy
– a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Az elnökség a közgyűlés összehívásával egyidejűleg írásbeli javaslatot készít a közgyűlés számára a szükséges intézkedésekről.
Az előzőekben meghatározott okok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.
7.5. Az elnökség a hatáskörébe tartozó egyes kérdéseket az ügyvezető igazgató hatáskörébe
utalhatja.
7.6. Az elnökség tagjai feladatukat térítés nélkül látják el.
8. Az elnök és az elnökhelyettes hatásköre
8.1. Az elnök
8.1.1. bármikor összehívhatja a közgyűlést,
8.1.2. a közgyűléseket levezető elnökként levezeti, kivéve az olyan napirendi pontokat,
amelyekben személyesen vagy a tag vállalkozáson keresztül érintett
8.1.3. összehívja és levezeti az elnökségi üléseket
8.1.4. képviseli a Szövetséget hatóságok, bíróságok és harmadik személyek előtt
8.1.5. gyakorolja az ügyvezető igazgató feletti munkáltatói jogokat, kivéve a 7.1.15. pontban foglalt jogokat
8.1.6. a hatáskörébe tartozó egyes feladatok ellátását átruházhatja az elnökhelyettesre és az ügyvezető igazgatóra
8.2. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén – 8.1.4. pont kivételével – teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt. Az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
8.3. Az elnökség tagjai:
Dr. Horváth Csaba elnök
anyja neve: Nagy Erzsébet
lakcím: 4032 Debrecen, Nyék u. 53.
Vértes Gábor elnökhelyettes
anyja neve: Seiner Ágnes
lakcím: 1054 Budapest, Báthory u. 4.
Kása István
anyja neve: Pócsik Ilona Mária
lakcím: 5600 Békéscsaba, Halastó u. 4.
Dr. Szikla Zoltán
anyja neve: Szepesy Margit
lakcím: 1026 Budapest, Orsó u. 42. fszt. 5.
Vadász Katalin
anyja neve: Ranga Mária
lakcím: 7100 Szekszárd, Szőlőhegy u. 42.
Ifj. Zsukk László
anyja neve: Jebudánszki Ilona Ildikó
lakcím: 4400 Nyíregyháza, Tükör u. 2.
Mile Gábor
anyja neve: Szabó Kiss Ida
lakcím: 1202 Budapest, Pusztakamarás u. 9.
Ratkovics Péter
anyja neve: Schütz Rózsa
lakcím: 1165 Budapest, Hangulat u. 8.
8./A felügyelőbizottság
8./A. 1.A közgyűlés 3 év időtartamra három tagú felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottság feladata az elnökség, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
8./A. 2. A felügyelőbizottság tagjai vezető tisztség viselők. Megválasztásukra és visszahívásukra, továbbá a felügyelőbizottsági tagság megszűnésére, valamint az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó rendelkezések megegyeznek az elnökségre vonatkozó szabályokkal. A felügyelőbizottság tagjai feladatukat díjazás nélkül látják el.
A felügyelőbizottság elnökét a tagok maguk közül választják.
8./A.3. A felügyelőbizottság tevékenysége során független az ügyvezető szervtől (elnökség). Az elnökségi ülésen a felügyelőbizottság elnöke előzetes bejelentése alapján tanácskozási joggal bármikor részt vehet, kérdést intézhet a napirenden szereplő tárgykörökben az elnökség tagjaihoz.
Az elnökségi ülésen résztvevő felügyel bizottsági elnöknek a döntés során szavazati joga nincs.
8./A.4. A felügyelőbizottság saját maga által elfogadott működési szabályzat szerint végzi feladatát, ennek keretében köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.
8./A.5. A felügyelőbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, köteles ülést tartani az éves rendes közgyűlést megelőzően.
8./A.6. Üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze, elektronikus levélben a napirend megjelölésével. Az ülés határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van. Ilyen esetben határozat csak mindkét tag egyező szavazatával hozható. Mindhárom tag jelenléte esetén érvényes döntés a tagok 2/3-nak szavazatával hozható.
8./A.7. A Felügyelőbizottsági tagjai:
Szentendei Zoltán
anyja neve: Gál Piroska
lakcím: 8200 Veszprém, Eszterházy u. 17..
Kelemen György
anyja neve: Nagy Emma
lakcím: 1204 Budapest. Komárom u. 22.
Fábián Endre
anyja neve: Somodi Erzsébet
lakcím: 6000 Kecskemét, Andor Ilona u. 2.
9. Szekciók
9.1. Három tag kezdeményezésére önálló szekció hozható létre. A szekciók demokratikusan szerveződő csoportosulások, amelyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
9.2 A szekció Szervezeti és Működési Szabályzatát (Szabályzat) be kell mutatni az elnökségnek. A Szabályzatban meg kell jelölni az alapító tagokat és a szekció céljait, a szekció céljainak megvalósítása érdekében meghatározott feladatok anyagi, személyi és technikai forrásait, valamint a szekció képviselőjét.
9.3. Az elnökség megtilthatja a szekció működését, ha
9.3.1. a Szabályzatban megjelölt cél vagy egyéb rendelkezés ellentétes az alapszabállyal, illetve a közgyűlés és az elnökség határozataival.
9.3.2. a Szabályzatból megállapítható, hogy a szekció tagok nem biztosítják a szekció működéséhez szükséges feltételeket
9.3.3. olyan vállalkozás a szekció tagja, amelynek tagfelvételéhez az elnökség nem járult hozzá vagy kizárta tagjai sorából
9.4. A szekció szabályzatát a tagok szabadon állapíthatják meg. A szekció működéséhez szükséges technikai és személyi feltételeket – ideértve a pénzügyi feltételeket is – a szekció tagjai a rendes tagsággal járó tagdíjon kívüli, egyéb forrásokból maguk biztosítják. Amennyiben a szekció tagjai a szekció érdekében szükségesnek tartják valamely nemzetközi szervezethez történő csatlakozást, ezt írásban kell kezdeményezniük az elnökségnél. Egyidejűleg a szekció tagjai egyetemleges kötelezettséget vállalnak a nemzetközi tagdíj fizetésére. Amennyiben a szekció tagok a nemzetközi tagság megszüntetéséről döntenek, mindaddig nem szüntethetik meg tagságukat a szekcióban és a szövetségben, amíg a szövetség fizetési kötelezettsége (felmondási idő) fennáll a nemzetközi szervezettel szemben.
9.5. A szekció irányítását és képviseletét a szekció titkár végzi. A szekció titkárt a szekció tagjai maguk közül választják. A szekció titkár az elnökségi ülések állandó meghívottja, azon tanácskozási joggal részt vehet. A papír gyártók szekciójának titkára állandó tagja az elnökségnek szavazati joggal.
9.6. A szekció megszűnik, ha tagjai többségi határozattal döntenek a megszűnésről, vagy a szekcióban résztvevő tagvállalatok száma három alá csökken és a szekció három hónapon belül nem jelent be új tagot. A szekció megszüntetéséről dönthet az elnökség, ha a szekció egy éven keresztül nem folytat tevékenységet.
10. Ügyvezető igazgató
10.1. A Szövetség operatív és adminisztratív feladatainak ellátása (7.1. pont) érdekében ügyintéző, szolgáltató szervezetet (iroda) tart fenn, melynek vezetését ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató és az iroda munkatársai a Szövetséggel állnak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Az ügyvezető igazgató feletti munkáltatói jogokat (megbízói jogosítványokat) a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően az az elnökség és az elnök gyakorolja. Az iroda munkatársai (megbízottjai) feletti munkáltatói jogokat (megbízói jogosítványokat) az ügyvezető igazgató gyakorolja.
10.2. Az iroda tevékenységéről az ügyvezető igazgató az elnökségi üléseken számol be. Az ügyvezető igazgató az elnökség állandó tagja, szavazati jog nélkül.
10.3. Az iroda részletes feladat és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
10.4. A Szövetség ügyvezető igazgatója Dr. Peller Katalin
Anyja neve: Dr. Kálnai Ibolya
Lakcím: 1113 Budapest, Nagyszőlős u. 2/D
Az ügyvezető igazgató feladatkörét határozatlan időre szóló, teljes munkaidős munkaviszony keretében látja el.
11. A Szövetség képviselete
11.1. A Szövetség képviseletére az elnök és az ügyvezető igazgató jogosultak önálló aláírási jogosultsággal.
11.2. A képviselők személyében történő változást a nyilvántartást vezető bíróságnak be kell jelenteni.
12. A Szövetség vagyona és gazdálkodása
12.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint a Szövetség egyéb bevételei a Szövetség vagyonát képezi. A Szövetség vagyona oszthatatlan. A szövetségi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot a Szövetség vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
12.2. A Szövetség a tagok által befizetett tagdíjakból és egyéb bevételeiből származó összegekkel éves költségvetés alapján, önállóan gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok vagyoni felelőssége csak az esedékes tagdíj mértékéig áll fenn.
A szövetség vagyonát ingatlan vagy a legkisebb pénzügyi kockázatot biztosító állami értékpapírban kell tartani.
12.3. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnéskor meglévő vagyont – a tartozások kiegyenlítését követően – a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
12.4. A Szövetség működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzleti év végével a Szövetség gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az üzleti év január 1. napjától december 31. napjáig tart.
12.5. A Szövetség köteles könyvvizsgálót alkalmazni, aki a zárómérleget könyvvizsgálói hitelesítéssel és záradékkal lát el. A könyvvizsgáló jelentését a közgyűlés fogadja el. A könyvvizsgálót a közgyűlés választja, megbízásáról az ügyvezető igazgató gondoskodik.
12.6. A Szövetség céljának megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenységből származott nyereség a tagok között nem osztható fel. A képződött nyereséget a szövetség működési költségeire, vagyonának növelésére vagy az alapszabályban meghatározott célra (alaptevékenység), illetve egyéb, a közgyűlés által meghatározott közös célra kell fordítani.
12.7. A Szövetség céljainak megvalósítása érdekében – a jogszabályok adta kereteken belül – önállóan vagy más jogi személyekkel együttesen jogi személyiségű szervezetet vagy vállalkozást alapíthat. Az így létrehozott jogi személy működéséhez szükséges induló vagyont a szövetség vagyonából kell finanszírozni. A keletkezett nyereséget a szövetség céljainak megvalósítására kell fordítani. A jogi személyiségű szervezetben vagy a vállalkozásban biztosítani kell a szövetség képviselőjének irányító vagy ellenőrző funkcióját.
13. A tagdíj megállapítása és fizetése
13.1. A tagsági díjakat a Szövetség elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint a Szövetséget terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel. A tagdíj mértékét – az elnökség javaslata alapján – a közgyűlés állapítja meg és módosíthatja. Rendkívüli méltánylást igénylő egyedi esetben a tagdíj mértékét az elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek mellett módosíthatja.
13.2. A tagdíj fizetése négy egyenlő részletben történik negyedévente számla ellenében. A közgyűlés határozattal vagy a tag önkéntesen dönthet, hogy meghatározott tevékenység támogatása érdekében eseti tagdíj kiegészítést fizet, illetve a közgyűlés ilyen tagdíj kiegészítés fizetését rendelheti el.
13.3. Amennyiben a tag az esedékes tagdíjat késedelmesen teljesíti, úgy köteles a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű kamatot fizetni. A kamatfizetési kötelezettség alól az elnökség felmentést adhat.
13.4. Amennyiben a tag tagdíját felszólítás ellenére sem fizeti meg – különös tekintettel a kilépő vagy kizárt tagokra -, az ügyvezető igazgató köteles minden törvényes eszközt igénybe venni a tartozás rendezése érdekében.
14. Vegyes rendelkezések
14.1. A Szövetség hivatalos honlapot működtet, amelyen közzé kell tenni Szövetség alapszabályát és Szervezeti és Működési Szabályzatát, továbbá az ügyvezető szerv, a felügyelőbizottság és az operatív ügyintéző szerv tagjainak adatait, valamint aktuális taglistáját. A honlapon speciális információk megosztása érdekében a tagoknak fenntartott oldalt lehet működtetni, amelyre a tagok külön kóddal léphetnek be.
14.2. A vezető tisztségviselők (elnökség tagjai) és a felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek feladataikat ellátni. Tevékenységüket társadalmi munkában végzik. A nemzetközi szervezetekben fennálló tagsági jogokkal összefüggő külföldi tartózkodás költségeit – számla ellenében – a Szövetség a kiküldött személynek megtéríti.
14.3. Nem lehet vezető tisztségviselő – a 6.5. pontban foglalt feltételek teljesülése esetén sem – az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül. Nem lehet továbbá az sem, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet a határozatban megjelölt időpontig.
14.4. A vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottság tagjai a tevékenységük során a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
14.7. Jelen módosítást a Szövetség 2019. május 31. napján tartott közgyűlése fogadta el, rendelkezéseit ettől a naptól kell alkalmazni.
A módosítással nem érintett alapszabály rendelkezések változatlanul hatályban maradnak.