Szövetségünk az alábbi tiltakozó levéllel kereste meg a törvényhozókat a termékdíj indokolatlan magas emelése kapcsán. Véleményünk és jogos aggodalmunk szerint az emelés iparágunk jelentős részét csőd szélére sodorhatja.
A levelet Önök is le tudják tölteni ITT, és kommunikálhatják szabadon ismeretségükben, vevői körükben.
Minden tiltakozás erősíti az összefogást.

 

Energiaügyi Minisztérium

Lantos Csaba energiaügyi miniszter Úr részére
Tiltakozás a reklámhordozó papír díjának drasztikus emelése ellen

Tisztelt Miniszter Úr!

A Nyomda- és Papíripari Szövetség – amely a hazai nyomda- és papíripari vállalkozások széles körét és több mint tízezer munkavállalót képvisel – ezúton fejezi ki határozott tiltakozását a reklámhordozó papír díjának 2025. október 1-jétől tervezett, aránytalan mértékű emelése ellen.

A Magyar Közlöny 2025. évi 106. számában kihirdetett 28/2025. (IX. 22.) EM rendelet értelmében a reklámhordozó papír (R01 díjkód) díja a korábbi 94 Ft/kg-ról 204 Ft/kg-ra emelkedik, amely több mint 117%-os növekedést jelent. Ez a hirtelen és indokolatlan díjemelés olyan többletterhet ró a nyomdaipari, papíripari és kiadói vállalkozásokra, amely veszélyezteti a szektor működőképességét, több ezer munkahelyet sodor veszélybe és jelentősen rontja a gazdasági versenyképességet.

A legfőbb aggályaink a következők:

  1. Felkészületlenség és kiszámíthatatlanságA döntés teljesen felkészületlenül érte az iparágat, és számos gyakorlati kérdést vet fel. A nyomdaiparban megszokott a hosszú távú megállapodások rendszere, amelyek a kiszámítható üzletmenetet biztosítják. Az október 1-jétől szinte azonnal hatályba lépő díjemelés azonban alapjaiban rengeti meg ezt a biztonságot, és jelentősen rontja az üzleti bizalmat a nyomtatott termékekkel szemben. Különösen problémásak a már érvényben lévő éves keretszerződések: ezekben az árak és volumenek rögzítettek, így nem világos, miként oszlik majd meg a többletteher. De hasonlóképpen kérdéses, hogy az éppen gyártás alatt álló, október 1-jén vagy azt követően kiszállított és számlázott munkák esetében ki viseli a hirtelen megjelenő, sokmilliós, akár tízmilliós pluszköltséget. Mindez jól mutatja, hogy minden azonnali hatállyal bevezetett intézkedés súlyos és azonnali negatív következményekkel jár iparágunkra nézve.
  2. Eddig is magas díjak – most már kigazdálkodhatatlan teherAz EPR-díjak eddig is kirívóan magasak voltak, az október 1-jétől tervezett emelés azonban a papír árát 50–80%-kal növeli, ami a piaci szereplők számára egyszerűen kigazdálkodhatatlan. Még beszédesebb ez az arány, ha figyelembe vesszük: a nyomdaiparban egy mindössze 3–5%-os papírár-emelkedés beépítése is jellemzően csak hónapok alatt, negyedéves távlatban lehetséges. A most kirótt díjnövekedés túlmutat minden gazdasági realitáson, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét.

3. Versenyhátrány és a szürke/fekete gazdaság erősödése

A magyar nyomdaipar ellehetetlenítése a szomszédos országok vállalkozásait és a feketegazdaságot támogatja. Külföldön (pl. Szlovákia, Románia) legyártott és „feketén” behozott reklámhordozók esetén senki sem fizet EPR-díjat, így a tisztességes magyar vállalkozások indokolatlan versenyhátrányba kerülnek.

  1. Inflációt gerjesztő hatásA reklámhordozó papír EPR-díjának több mint kétszeresére emelése nem csupán az érintett iparági szereplőket sújtja, hanem közvetlen inflációs hatással is jár. A termékek árának emelkedése beépül a nyomdai és kiadói termékek áraiba, ami végső soron a lakosságot és a fogyasztókat terheli.Mivel a reklámhordozó papír széles körben használt eszköz a kereskedelemben és a mindennapi gazdasági kommunikációban, a költségnövekedés szinte minden ágazatban megjelenik – a bolti akciós újságoktól kezdve a turisztikai kiadványokon át a kulturális programfüzetekig. Ez a folyamat közvetlenül hozzájárul az infláció emelkedéséhez, és gyengíti a fogyasztói bizalmat.

    Ráadásul mindez egy olyan gazdasági környezetben történik, ahol a vállalkozások eddig is magas költségterhekkel küzdöttek. Az EPR-díj drasztikus növelése így egyfajta „rejtett adóként” működik: a termelők és szolgáltatók kénytelenek tovább hárítani a többletterheket, ami végső soron felhajtja az árakat és fokozza az inflációs nyomást a teljes gazdaságban.

  2. A döntés kontraproduktív hatásaSzövetségünk prognózisa szerint a MOHU a döntés nyomán valójában nem fog többletbevételre szert tenni, mivel a reklámhordozó papírfelhasználás volumene drasztikusan visszaesik. A nagy megrendelők éves büdzsé alapján dolgoznak, így kizárt, hogy a díjemelés után a korábban tervezett mennyiségeket rendeljék meg. Reális forgatókönyv, hogy a megrendelések volumene 50–60%-ra esik vissza, ami bevételi oldalon is legfeljebb azonos nagyságrendet eredményez a MOHU számára. Ez azonban még az optimista változat: ha a nagy ügyfelek végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az EPR- díjbevétel akár csökkenhet is. Mindez vállalkozások működésképtelenségéhez, munkahelyek megszűnéséhez és a nyomtatott kommunikációval szembeni bizalom súlyos megrendüléséhez vezetne
  3. Társadalmi és kulturális következményekA döntés nemcsak az ipart, az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak. Számukra a megszokott, biztonságot adó információforrások elérhetősége kerül veszélybe.
  4. Vállalkozások, költségvetési bevételek, illetve munkahelyek veszélybenReális veszély, hogy 15–20 meghatározó méretű nyomda működése válik kritikussá, illetve lehetetlenülne el és több ezer munkahely kerül veszélybe. Ez egyben azt is jelentené, hogy a működésképtelen váló vállalkozások a jövőben nem lennének képesek költségvetési bevételeiket teljesíteni (ÁFA, IPA, szociális hozzájárulás, Társasági adó, stb), mely biztosan sok tízmilliárdos költségvetési bevétel kiesést jelentene. Továbbá a nyomdai termékek drasztikus megdrágulása dominóhatást válthat ki a teljes terjesztési rendszerben is: ha nincs szórólap, a napilapok és folyóiratok terjesztése is súlyosan sérül. Így a jogalkotó a reklámhordozó papír díjtételének emelésével materiális negatív gazdasági folyamatokat indítana el, mely végső soron komoly költségvetési bevétel csökkenéssel is járna.
  1. Nemzetközi összehasonlításAz Európai Unión belül sehol sem működik olyan EPR-rendszer, amely külön „büntetné” a reklámhordozó papírt. A papír esetében a díjak az EU-ban jellemzően 40–80 Ft/kg közötti sávban mozognak – ez töredéke a magyar díjaknak. A mostani intézkedés tehát teljes abszurditás, amely ellehetetleníti a hazai versenyt.
  2. Környezeti szempontból is indokolhatatlanFontos hangsúlyozni, hogy a papír az egyik legjobban visszagyűjtött és újrahasznosított anyagáram Magyarországon és az EU-ban is: hazai aránya meghaladja a 80%-ot, az uniós átlag 83% körül alakul. Ilyen magas visszagyűjtési arány mellett a díj több mint kétszeresére emelése sem környezetvédelmi, sem hulladékgazdálkodási szempontból nem indokolható.

Követelésünk

Tisztelettel kérjük a döntés haladéktalan felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a Minisztérium a szakmai szervezetek bevonásával folytasson érdemi egyeztetést egy olyan szabályozás kialakításáról, amely figyelembe veszi az iparág realitásait, és nem sodorja veszélybe a hazai nyomda- és papíripar jövőjét.

Szövetségünk kész szakmai javaslatok kidolgozására, ugyanakkor felhívjuk figyelmét, hogy a sajtót és a közvéleményt is tájékoztatni fogjuk a döntés várható következményeiről.

Bízunk abban, hogy a döntés még módosítható, és elkerülhető egy egész szektor működésének súlyos veszélyeztetése.

Budapest, 2025. szeptember 25.

 

Tisztelettel:

Orgován Katalin elnök

Nyomda- és Papíripari Szövetség