• Banner 1
  • Banner 2
  • Banner 3

Nyomdászok szövetsége

Nyomtatott Kommunikáció Akadémia

Információ a tanulmányi szerződésről

Nyomtatott Kommunikáció Akadémia

 

A jól képzett munkavállaló a munkáltatónak is érdeke. A munkáltató a munkavállaló által választott képzést is támogathatja tanulmányi szerződés keretében. Lássuk a legfontosabb szabályokat!

 

Sokszor hallani, hogy egy vállalkozás képzi az alkalmazottait, azok mégis lelépnek – akár a konkurenciához. Ez valós veszély, ám ennél csak az árt többet a cégnek, ha nem képezi a kollégákat, és azok maradnak. 

A munkavállalók képzésének egyik gyakran használt jogi formája, ha a munkáltató tanulmányi szerződés keretében nyújt támogatást a továbbtanuláshoz. A tanulmányi szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállaló által választott (!!!) – de természetesen általa jóváhagyott – képzés alatt nyújt támogatást a munkavállaló számára. Cserébe a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy a tanulmányok befejezése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
A tanulmányi szerződés keretében a munkáltató a képzés teljes költségét is átvállalhatja – tandíjat, vizsgadíjat, tankönyvek díját – de valamilyen rész finanszírozásáról is lehetséges megállapodni. A támogatásért cserébe a munkáltató nem csak azt várhatja el, hogy a munkavállaló elvégezze az adott képzést, de arról is rendelkezhet, hogy milyen eredményeket köteles elérni a vizsgákon. Ha a megadott szint alatt teljesíti a képzést a dolgozó, az szerződésszegésnek minősül. Ha a munkavállaló nem, vagy nem megfelelő eredménnyel fejezi be a tanulmányait, a munkáltató – ennek szerződésben való kikötése esetén – kötbérre lehet jogosult. Ez nem csak a munkáltató számára lehet kedvező, hanem a munkavállalónak is, hiszen így nem a teljes támogatás esetleges megfizetésére, csak a kötbér kifizetésére lehet kötelezhető.
Ha a munkavállaló nem tölti ki kötelezett idejét, és utolsó munkabéréből nem tudják a hátralévő fennálló kötelezettségét levonni, akkor fizetési felszólítást lehet küldeni. Ha a munkavállaló szeretne új helyen elhelyezkedni, de még köti a tanulmányi szerződés, a legjobb megoldás, ha átvállalja az új munkáltató a kötelezettségét, azaz kifizeti a munkavállaló helyett a még hátralévő kötelezettséget a régi munkáltatónak.

 

Adózási oldal
Az átvállalt költségek adózását illetően nem lényeges, hogy lett-e kötve tanulmányi szerződés, viszont annál inkább szem előtt tartandó az, hogy a képzés, amiben a munkavállaló részt vesz, az iskolarendszerű képzésnek minősül-e vagy sem. A személyi jövedelemadóról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezései alapján iskolarendszerű képzésnek tekintjük azt, amikor a képzésen részt vevő személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll a képzést folytató szervezettel. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, iskolarendszeren kívüli képzésről beszélünk. Fontos ezt már az elején meghatározni, hisz ettől függ a továbbiakban a költségátvállalásának az adójogi minősítése.  

Az új Munka Törvénykönyve a tanulmányi szerződés szabályozásában is hozott változást. Az új szabály szerint ilyen típusú szerződést csak már munkaviszonyban lévő alkalmazottal köthet egy cég, így a belépés előtti betanulásra például nem használható ez a forma. Változás az is, hogy a tanulmányok idejére nem kötelező biztosítani az iskolai rendszerű képzésben résztvevők számára a tanulmányok folytatásához kötelezően kiadandó szabadidőt. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak fizetett, illetve nem fizetett szabadidő biztosításáról.

 

Felmondás, megszűnés
Az új Mt. változtatott a tanulmányi szerződés megszüntetésének lehetőségein is. A szabályok szerint lehetőség van azonnali hatályú felmondásra is, ha „a körülményeikben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna”. Ebbe a körbe tartozik a munkavállaló esetleges betegsége vagy az, ha a munkáltató felhagy azzal a tevékenységgel, amelyhez az adott képzés kapcsolódna. Ha a felmondás oka a munkáltató, a kifizetett támogatás visszakövetelésére nincs lehetőség. Ha a munkavállaló a ludas, még erre is sor kerülhet.
A tanulmányi szerződés megszűnhet a munkakör módosulásával, vagy azzal is, ha a képzést a munkáltató kötelezővé teszi. Ezzel a munkavállaló mentesül a jogviszony fenntartási kötelezettsége alól, függetlenül attól, hogy a kötelezés ugyanazon tanulmányok végzésére irányul, amelyekre a felek korábban tanulmányi szerződést kötöttek. Ilyen esetben a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján adott támogatást nem követelheti vissza a munkavállalótól.

 

Szabad döntés
Nagyon fontos elem, hogy a tanulmányi szerződés a munkavállaló saját maga által választott képzések esetén köthető. A jogszabály tételesen kimondja, hogy a munkavállalóval nem köthető tanulmányi szerződés abban az esetben, ha a munkáltató a tanulmányok elvégzésére kötelezte a munkavállalót.
A kötelező továbbképzés és a tanulmányi szerződés közötti alapvető különbség, hogy míg a tanulmányi szerződés a felek közös megegyezésén alapul, addig a kötelező továbbképzést a munkáltató egyoldalúan is elrendelhet – ez esetben viszont eleve minden költség őt terheli. A kötelező képzés esetében előírás az is, hogy arra csak munkaidőben kerülhet sor és idejére a munkavállalót munkabér illeti meg.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (kivonat)

229. § (1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál - eltérő megállapodás hiányában - a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(2) Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(5) A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.
(6) A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.
(7) A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.
(8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.

Tanulmányi szerződés minta található a letölthető fájlok között.