• Banner 1
  • Banner 2
  • Banner 3

Nyomdászok szövetsége

Manager konferencia Tata - beszámoló

Manager konferencia 2018 – Tata

Szövetségünk szokásos őszi Manager konferenciája az idén Tatán, Hotel Kiss négycsillagos wellnes szállodában került megrendezésre, mégpedig november 15-én. A némileg „szezon-közepére” eső időpont ellenére közel 40 cég képviseltette magát, jellemzően ügyvezetői-tulajdonosi szinten. A program igen érdekesnek ígérkezett, és az is volt. Hogy elöljáróban mást ne is említsünk: a valamennyi céget érintő GDPR, valamint a meglehetősen ellentmondásos megváltozott cafetéria-rendszer is terítékre került.

Miután dr. Horváth Csaba elnök köszöntötte a társaságot, elkezdődtek az előadások.

A litván (követésre érdemes) példa, valamint: Ipar 4.0 – dr. Peller Katalin

Ahogy arról korában is beszámoltunk, augusztusban Vilnius adott otthont az INTERGRAF (Nemzetközi Nyomdászszövetség) soros igazgatói konferenciájának, és ennek apropóján kicsit alaposabban is képbe került e alig 5 millió népességű ország nyomdaipara. Hát, volt min csodálkozni… Ugyanis e kicsinek mondható ország felismerte a nyomtatott kommunikáció, valamint a könyvolvasás (nem e-book!) jelentőségét, és teljes mértékben támogatja. Maga a köztársasági elnöknő a legfőbb szószólója és támogatója az ügynek, s nem átall óriásplakátokon is szerepelni azért, hogy minél többen fogjanak kezükbe könyvet, újságot, illetve bármilyen nyomtatott terméket. Ahogy fogalmaznak: „Minden könyvre, nyomdaipari termékre úgy tekintünk, mint az ország nagyköveteire. Ők képviselik és népszerűsítik Litvániát a világban.” Ennek következtében természetesen a nyomdák is kiemelt odafigyelést élveznek.

Na és akkor az Ipar 4.0! Ezen vilniusi rendezvény egyik előadása, mégpedig az angol Matthew Peacock vállalati tanácsadóé, nagyon közérthetővé tette, hogy tulajdonképpen mit is jelent a napjainkban oly sokat emlegetett és sokunknak valamifajta soha el nem érthető non plusz ultrát sugalló Ipar 4.0. Dr. Peller Katalin ezen előadás legfontosabb elemeit osztotta meg a hallgatósággal. Nos, a jó hír: a legkisebb cégtől a legnagyobbig mindenhol megvalósítható az Ipar 4.0, ugyanis ez tulajdonképpen egy rendszer, amelyben a megrendelés első pillanatától kezdve a kiszállításig és a számla rendezéséig az interneten keresztül minden és mindenki kommunikál egymással, és a dolgok „valós időben”, tehát folyamatában és azonnal követhetők. Középpontjában a mindenkori megrendelő áll, vagyis a neki nyújtott és számára értékkel bíró szolgáltatás. Maga a rendszer különféle modulokból tevődik össze, és ezek a modulok szükség és igény szerint cserélhetők a nélkül, hogy magát a rendszert újra kellene építeni vagy programozni. Ennek előfeltétele, hogy minden mindennel kompatibilis legyen, és a gyártók igyekeznek is fejlesztéseiket ez irányba vinni. És mindennek természetesen meg kell felelnie a GDPR előírásainak is, ami – ahogy az a későbbi előadásból is kiderült – nem is olyan egyszerű… Mindebből azonban az is érezhető, hogy mindenki a maga anyagi, humán és számítástechnikai lehetőségeivel valamilyen szinten képes az Ipar 4.0 útjára lépni. (A prezentáció teljes anyaga letölthető oldalunkról, amiben Matthew Peacock elérhetőségét is megtalálják, aki – mint jelezte – szívesen áll a hazai nyomdaipar rendelkezésére is.)

 

GDPR, avagy – egy orvosi példával élve – ne a nevén szólítsuk be a váróból a pácienst, hanem úgy: „kérem, fáradjon be a szifiliszes beteg” – Dr. Papp Anna Katalin

A következő előadó, dr. Papp Anna Katalin ügyvédi iroda tulajdonosa, kifejezetten a gazdasági jogra, az adatvédelemre, illetve munkaügyekre specializálódott, így egyike azon keveseknek, akik a – lehetőségeken belül – mindent tudnak a GDPR-ról, azaz az EU által előírt új adatvédelemről, amelyet ez év május 25-dikétől kell(ene) alkalmazni. Rögvest az elején azonban tudni érdemes, hogy ennek kapcsán még az „avatottak” körében is sok a nyitott kérdés és meglehetősen eltérő az értelmezés. Mindez azonban nem jelent felmentést a betartása alól, még ha képtelenség is százszázalékosan megfelelni az elvárásoknak. Törekedni azonban muszáj rá, mert esetleg jön az NAIH, és büntet…! Adatvédelem, adatvédelmi törvény ez idáig is volt, ám a GDPR szigorítja, illetve kiterjeszti azt. Alapvetően négy fő területe van: munkaviszonnyal összefüggő adatkezelés, beszállítói adatkezelés, vevői/ügyfélköri adatkezelés és cégen/cégcsoporton belüli adattovábbítás és -kezelés. Az ügyvédnő külön tárgyalta az egyes területeket, de jószerint csak az alapvetően legfontosabb tudnivalókat ismertette, hiszen – mint mondta – cégenként másként és másként lehet és kell a GDPR-nak való megfelelőséget kialakítani. Van azonban három olyan kritérium, amelyre ha igen a válasz, akkor alapjaiban szabályos, de legalább is (bizonyos szintig) védhető a cég adatvédelmi rendszere. Ez a három kérdés pedig a következő: 1./ Milyen célból kezelem, és mire használom az adatokat? 2./A cég tevékenységéhez, működéséhez szükséges van-e rá?, 3./Valóban jogos-e ezen információk megléte, használata a munkavégzés során?

Az ügyvédnő természetesen azt is felajánlotta, hogy bárkinek bármilyen kérdése van a témával kapcsolatosan vagy éppen igénye egy adatvédelmi auditra, nyugodtan forduljon hozzá. Sőt, arra is van lehetőség, hogy Szövetség vagy annak tagjai feliratkozhassanak a hírleveleikre, amelyben a gazdasági jogban (ideértve az operációhoz alapvetően kapcsolódó társasági-, kereskedelmi-, adatvédelmi- és munkajogot) felmerülő fontosabb változásokról, témákról adnak hírt rendszeres időközönként. A hírlevélre az anna.papp@opussimplex.com címre küldött e-maillel lehet jelentkezni. (Az ügyvédnő prezentációs anyagát is megtalálják oldalunkon.)

Végezetül még csak annyit: az előadást követően felmerült Szövetségünk részéről az ötlet, hogy a munkavállalók képviseletével, azaz a Nyomdászszakszervezettel közösen érdemes lenne egy „Adatvédelmi Kódexet” kidolgozni. A Szakszervezet jelen lévő elnöke, Nagy József nagy örömmel fogadta a javaslatot.

 

Papírpiac 2018, nyomdai trendek – Palkó Roland

Palkó Roland igazán „nem kímélte” prezentációjával a társaságot, ugyanis 24, jellemzően grafikonokkal jól megpakolt slide-ot vetített ki előadása alátámasztásául. Ezzel együtt, vagy talán éppen ezért, nagyon is fontos és a kilátásokat erősen meghatározó információkkal gazdagodott a hallgatóság. Összességében elmondható, hogy Európát tekintve 2017-ben csökkent a klasszikus grafikai papírok felhasználása: 2016-hoz képest mintegy 3 százalékkal. A papírgyárak – ahogy az köztudott – a nyereséges működésük érdekében az elmúlt években jelentősen csökkentették kapacitásaikat, és nem félnek továbbiakat kivonni… Ennek folyamodványaként az árak emelkednek. Ebben az évben például négyszer volt kétszámjegyű áremelés, és már most tudni, hogy nincs vége...

Palkó Roland előadása második felében a különféle nyomdatermékek iránti igények alakulását ismertette egyrészt európai, illetve ezen belül kelet-közép-európai viszonylatban. Érdekes, hogy a két tendencia eltérő: míg Nyugat-Európában az egyes nyomdatermékféleségeknél (napilap, magazin, könyv, kereskedelmi kiadvány, katalógus, reklámanyag stb.) ugyan eltérő mértékű, és az előző évekhez képest kisebb csökkenés tapasztalható, addig a keletibb blokkban a napilapot kivéve enyhe emelkedés. (Természetesen, ezen prezentáció is letölthető formában megtalálható oldalunkon.)

 

Munkaerőpiac, oktatás, illetve kutatási eredmények – dr. Peller Katalin

Az ágazat számára – sajnos – nem újdonság, hogy gond van a munkaerőhiány miatt, ráadásul finoman fogalmazva is döcögős a szakmai utánpótlás megoldása. Szövetségünk igen „beleállt” ezen problémák orvoslásába. A Print: a Te jövőd kampány – ami igazából nem egyszerű marketingkampány, hanem egy komplex projekt – ennek egyik lényeges eleme, ahogy a Tótfalusival való együttműködés, vagy éppen a különféle pályaválasztást elősegítő kiállításokon való aktív részvétel. Ezzel együtt nem egyszerű a feladat, és az is látszik, hogy csak idővel hozhat pozitív változást. A dolog ott kezdődik, hogy alapvetően demográfiai okok is közrejátszanak a megfelelő szakmunkás-utánpótlásban. Csakhogy mást ne említsünk: kevesebb gyermek születik, és 2012/2013-hoz képest közel 120 ezer fővel kevesebb gyerek jelentkezett szakközépiskolásba, illetve szakgimnáziumba. Ráadásul egyre több szakma és iskola küzd értük. Középszinten Magyarországon kilenc iskolában lehet(ne) tanulni valamilyen nyomdaipari szakmát, ám szinte kivétel nélkül mindegyikük a megfelelő létszám hiányával küzd… A Szövetség projektjének köszönhetően a Tótfalusiban némi emelkedő tendencia mutatkozik, illetve a Marzek Kner Packaging – egész pontosan Kása István Zoltán ügyvezető – aktivitása a békéscsabai képzést is fellendíteni látszik.

Ugyanakkor nem született még felmérés, hogy konkrétan hány fő és milyen végzettségű munkaerőre is lenne szüksége az ágazatnak. Ennek pótlására egy nem reprezentatív, de azért egy viszonylag átfogó kutatást végzett a Szövetség, amelyben mintegy 50 nyomda vett részt, és amelynek eredménye jól mutatja, hogy jelenleg hogyan is állunk munkaerő-fronton. Az 50 nyomda között arányosan vidéki és budapesti is volt, és a 20 főt foglalkoztatótól a 100 fő feletti alkalmazotti létszámúig. Mivel ezen prezentáció is teljes terjedelmében megtalálható oldalunkon, így csak a leglényegesebbeket emelném ki: az 50 nyomda viszonylatában összességében mintegy 332 fő hiányzik a termelésből, és ennek létszámnak közel egyharmadára (89 fő) a kötészetben lenne szükség, illetve majdnem ugyanennyi ember (86 fő) kellene betanított, illetve segédmunkára. A megkérdezett nyomdák vezetői valahogy kénytelenek megoldani a munkaerőhiányból adódó problémát (is), és jellemzően kétféle lehetőséggel élnek: 1./ túlóra, 2./ alvállalkozók bevonása.

Hogy mi a megoldás? Rövidtávon csak a „tűzoltás”, hosszabb távon és megnyugtató módon pedig négy fontos tényezőt emelt ki dr. Peller Katalin: 1. Iskolarendszerű oktatás fejlesztése – nyomdász szakmák erőteljes marketingje 2. Munkahelyi továbbképzés és átképzés 3. Hatékony munkaerő gazdálkodás – Ipar 4.0 4. Munkaerő megtartása – karrier program fejlesztése. S mindebből a Szövetség is aktívan kiveszi a részét, segíti az iparágat abban, hogy együtt képes legyen megvalósítani.

 

A zsebünkre megy: panelbeszélgetés a cafetériáról, bérekről, munkaerőhiányról…

…de elsősorban főleg arról, hogy mit okoz, és mit lehet kezdeni cafetéria-rendszer átalakulásának következményeivel. A Manager konferencia szakmai programjának befejezéseként került sor erre a beszélgetésre, amelynek moderátori feladatát dr. Peller Katalin vállalta fel, felkért hozzászólói pedig Szentendrei Zoltán (Prospektus Nyomda), Csepregi Csegő (BCL), Czirkl György (Edelmann Hungária Packaging), Gellért Róbert (Gelbert Eco Print) volt. Nos, összességében kijelenthető, hogy a cafetéria-rendszer megváltoztatása egyaránt kedvezőtlen munkaadónak és munkavállalónak. A felkért hozzászólók – de a egyáltalán a jelenlévők is – abban teljesen egyetértett, hogy valamilyen formában biztosítani, kompenzálni kell a dolgozóknak ezt a juttatást, ellenkező esetben további  „pálya-elhagyások” várhatók, és veszélyes mértékű munkaerőhiány lép fel. A legnagyobb kérdés az, hogy miként teremtse elő a cég az ehhez szükséges megnövekedett anyagi fedezetet? Gellért Róbert némi megoldást lát abban is, hogy amennyiben a vállalkozás megteheti, olyan adózási formát válasszon – például KIVA –, amely optimalizálja az adó mértékét, és ezzel „szabadít” fel némi fedezetet. Az Edelmann-nál megtartották az összes cafetéria-elemet, és ennek megnövekedett többletköltségét a termelékenység és a hatékonyság fokozásával (Ipar 4.0!) kompenzálják. A BCL-nél Csepregi Csegő tulajdonos-ügyvezető már korábban „bebruttósította” a cafetéria összegét a bérbe, így náluk ez a probléma nem merült fel. A Prospektus Nyomdánál viszont annál inkább! Mint Szentendrei Zoltán tulajdonos elmondta, a cég jellemzően munkaerő importőr, vagyis csak távolabbról tudnak szakembereket odacsábítani például lakhatási támogatás – ez akár 5 millió forintot is jelentett – biztosításával. Az eddigi szabályozás szerint ezt kedvezően (nagyjából nettó költségként) lehetett adni, az új cafetéri-rendszer viszont kerek-perec eltörölte a kedvezményt. Már pedig, ha járulékköteles – és azzá vált! –, akkor közel 10 milliós költséget jelent a cég számára. Ezen az összegen viszont már vagy megéri, vagy nem… Ám ott a dilemma, hogyha nem vállalják be, akkor meg nem lesz „erőteljes muníció” a megfelelően szakképzett munkaerő odacsábításához… Arról meg nem beszélve, hogy már jelenleg élő megállapodásokat is érint a változás… Igazából még nem tudják, miként hidalják át ezt a problémát. Van azonban néhány olyan cafetéria elem – például az iskolakezdési támogatás –, amelyet semmiképpen nem vezetnek ki, inkább fizetik a „következményeit”.

Egy gyors közvélemény kutatás szerint a jelenlévő közel 40 cég közül néhányan (nagyjából 6 vállalkozás) minden bizonnyal a bérbe történő bruttósítás mellett fog dönteni, de a többiek még javában keresik a számukra leginkább elfogadható megoldást…

 

Ezzel véget is ért az őszi Manager konferencia szakmai része, de nem maga a program: a társaság „vállalkozó” kedvű tagjai ugyanis gyalog sétáltak el a közel 2 kilométerre lévő Tatai várba, ahol történész vezetése mellett ismerkedtek meg annak történetével, s tekinthették meg a maga nemében páratlan kincseit. Az este pedig egy remek vacsorával kezdődött, és még remekebb beszélgetésekkel folytatódott hajnali 3 óráig…

Vissza