Papírhelyzet 2022. január

A papír árak és az ellátási problémák a tavalyi évi sokk után még mindig tematizálják a szakmai közvéleményt. Egy rövid kérdőívben megkérdeztük Szövetségünk nyomdai tagjait, hogyan látják a mostani időszakot, milyen változásokat tapasztalnak.

Az október-novemberi kiterjedt sajtókampánynak köszönhetően az országos sajtó részletesen foglalkozott a kérdéssel, így az üzleti partnerek és a döntéshozók is pontos információkat szerezhettek a nyomdaipari termékek ár növekedésének okairól és hátteréről.

A finnországi sztrájkot leszámítva úgy tűnik, hogy az év első hónapja viszonylagos nyugalmat hozott. De vajon tényleg így van? Megindult egy normalizálódási folyamat?

Egy rövid kérdőívben megkérdeztük Szövetségünk nyomdai tagjait, hogyan látják a mostani időszakot, milyen változásokat tapasztalnak.

A válaszadók többsége könyv, periodikák (magazin, napilap), kereskedelmi és reklám kiadványok, valamint csomagolóanyagok gyártásával foglalkozik. A biztonsági és tranzakciós termékek piacáról csak egy cégtől kaptunk visszajelzést.

A kérdések első csoportja az árakat érintette, a tavaly decembere óta eltelt időszakban. Abban teljesen egységes volt minden válaszadó, hogy ebben a rövid időszakban is tovább emelkedtek az árak. Úgy tűnik, hogy legmagasabb mértékben a könyv gyártásban. Itt a növekedés mértékét 10 – 39 %-ban jelölték meg a cégek. Ennél kicsit alacsonyabb a periodikák és a kereskedelmi kiadványoknál, 10 – 30 %. A legalacsonyabb emelkedés a csomagolóanyagoknál tapasztalható 6 – 15 %.

Némi bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy az árváltozásokat a megrendelők (szabad piac és közbeszerzés egyaránt) többségében elfogadják. Úgy véljük, hogy ez részben a már bevezetőben említett sajtókampánynak, részben pedig a cégek saját kommunikációjának köszönhető. A céges válaszokból az látszik, hogy mindenhol legalább egy alkalommal (a megrendelés visszaigazolásánál) felhívják a vevők figyelmét az árváltozás lehetőségére. De a többség inkább többször és több módon is tájékoztatja partnereit a változásokról. Bár erre külön nem kérdeztünk rá, de sokan jelezték, hogy az árváltozásokat az EUWID mutatóihoz igazítják. Az EUWID egy fizetős gazdasági információs oldal, amely a papír alapanyagokkal és egyes papírfajtákkal foglalkozik. Rendszeresen közzé teszi a legfrissebb piaci híreket és az árakat. https://www.euwid-paper.com

Természetesen ott már megoszlanak a vélemények, hogy a megemelt ár elfogadása milyen mértékű a papírárakhoz képest. A többség esetében ez kb. háromnegyed részt tesz ki, míg számos olyan cég is akad, ahol az árváltozást teljes egészében át tudták hárítani a vevőkre. Mindösszesen két olyan válasz érkezett, amely szerint az áthárítás mértéke nem éri el a megnövekedett költségek felét.

A szóbeli információk alapján már tavaly év végén tapasztaltuk, hogy az árak mellett a másik – ha nem nagyobb – probléma a kvóták bevezetése és a szállítási határidők bizonytalansága. Kivétel nélkül mindegyik cég azt jelezte, hogy a megrendelt mennyiségnél kevesebb kapnak és a szállítási határidők is csúsznak. Itt ugyan nem volt kérdés, de a megjegyzések között az is szerepelt, hogy bizonyos fajta papíroknál teljes hiány mutatkozik, ez pedig lehetetlenné teszi adott munkák elvállalását. Abban is egyetértés volt a válaszadók (különösen a csomagolóanyagok esetében) között, hogy a szállítás 10 – 25 % kevesebb a megrendelt mennyiségnél. De itt is volt olyan könyvgyártó, aki 50 % feletti mértékre tette a megrendelt papír hiányát. 

A szállítási határidő a többség véleménye szerint 15 – 30 nap közötti mértékkel csúszik, itt azonban már többen is jelezték termék és papírfajtától függetlenül, hogy a csúszás 30 – 60 nap. Minden valószínűség szerint a hosszabb határidő meghatározott papírfajtákra vonatkozik, amelyekből most nagyobb kereslet mutatkozik. Talán örülnünk kellene, hogy 60 napon túli csúszásról senki sem tájékoztatott.

A felmérés januárban készült, de a cégeknek egész évre előre kell tervezni ilyen bizonytalan körülmények között. A többség úgy látja, hogy az I-III. negyedév még hasonlóan fog telni, de olyan pesszimistább vélemények is vannak, melyek szerint az utolsó negyedévben is ugyanilyen helyzettel kell számolni. Visszaemlékezve a tavaly októberi nyilatkozatokra, akkor még úgy tűnt, hogy sokak szerint nyárra normalizálódik a helyzet. Most azt látjuk, hogy a várakozások ennél pesszimistábbak. Mindenesetre bízunk benne, hogy ennek ellenére az optimista forgatókönyv valósul meg.

A kérdőív legvégén pedig a tavalyi évi tapasztalatokról kérdeztük a cégeket. Gyors számításaik szerint a negatív piaci folyamatok milyen mértékben befolyásolták a megrendelések számát és/vagy az árbevételeket? A válaszokból az látszik, hogy a csomagolóanyag gyártóknak nem kell ilyen negatív következménnyel számolniuk, tudják tartani a terveiket és komolyabb vevő kiesést sem okozott. A könyv és periodikák piacán már árnyaltabb a kép. Nagyjából a válaszadók fele a fentiekhez hasonlóan nem tapasztalt változást, de a másik felénél már van kisebb kiesés. Ennek a mértéke is eltérő, de a többség a 10 – 25 %-os visszaesést jelölt meg.

A fentiek összegzéseként elmondható, hogy a nehéz tavalyi év után még nem lehet hátra dőlni, bár kissé stabilizálódni látszik a helyzet. Egyfelől mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy szemmel láthatóan megnövekedett a papír alapú termékek iránti igény. Ez egyértelműen látszik a csomagolás területén. Ugyanakkor a könyvpiac – leszámítva a tavaszi boltbezárással járó korlátozásokat – sem szenvedett el súlyos károkat. Arra is van remény, hogy idén már újra meg fogják rendezni azokat a könyves eseményeket, amelyek az elmúlt években elmaradtak.

A periodikák és a kereskedelmi kiadványok piaci kilátásai egyelőre még bizonytalanok, de innen sem kapunk komoly aggodalomra okot adó jelzéseket.

Végezetül egy nemzetközi vonatkozású hír. Az INTERGRAF Szövetségünk véleményét is beépítve a napokban nyújtja be azt a dokumentumot a EU döntéshozó szervének, amelyben felhívja a figyelmet a papírellátás és a nyomdaipar problémáira, illetve ennek következményeire az Unió tagországaiban. Bár ettől azonnali hatást nem várhatunk, mégis az ágazatunk helyzetének kommunikációja - ahogy azt a magyarországi sajtó megjelenések is mutatják – fókuszba helyezi a nyomtatott termékeket és annak a teljes lakosságra kiterjedő hatását.