Gondolatok a minimálbérről

Dr. Rolek Ferenc: A minimálbér megállapítása bonyolultabb annál, minthogy külföldről mondják meg, mennyi legyen 

A munkaadók nem ellenségei a magasabb bérnek. Egyetlen kikötésük van: legyen meg ennek a fedezete – reagált dr. Rolek Ferenc arra a miniszterelnöki felvetésre, hogy egy-két lépésben a minimálbért 200 ezer forintra kellene emelni. Járulékcsökkentéssel egyébként e cél elérését a kormány elősegítheti.

Idén lejár a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás, amelyet a munkaadói szervezetek – köztük az MGYOSZ – és a munkavállalói képviseletek kötöttek a kormánnyal. Hogyan értékeli, eredményes volt ez a megállapodás?

dr. Rolek Ferenc: Igen. A megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról
rendelkezett, s ezzel szoros összefüggésben a munkáltatói járulék (szocho) csökkentéséről. Az előre meghatározott minimálbér- és garantált bérminimum emelések megtörténtek, és a munkáltatói járulék is több lépcsőben csökkent, ahogy annak a megállapodás szerinti feltétele teljesült. Most már csak az idei év kérdéses. A
megállapodásban ugyanis az a kitétel szerepel, hogy 2019-től akkor csökkenthet a szocho 2 százalékponttal, ha megvalósul egy 6 százalékos reálbérnövekedés. Várjuk az első féléves számokat, s utána lehet megmondani, hogy idén a 4. negyedévben van-e esély a csökkentésre. A VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) legutóbbi ülésén egyébként a kormány képviselője arról beszélt, hogy a megállapodást természetesen továbbra is érvényesnek tekintik, így, ha a 6%-os reálbér növekedés megvalósul, akkor a munkáltatói járulék 2%-kal csökkeni fog.

Azért is fontos a korábbi megállapodás értékelése, mert Orbán Viktor miniszterelnök
jelezte, hogy szeretne egy hasonlót kötni a következő évekre is, csak nagyobb
béremeléssel. Lehetséges ez?

RF: Semmit nem lehet kizárni, így egy újabb megállapodást sem. Ám látnunk kell, hogy
most sokkal bonyolultabb, bizonytalanabb a helyzet, mint hat éve volt. Másfél éves
világjárvány után vagyunk, s csak remélni lehet, hogy ősszel nem jön a COVID-19 negyedik hulláma. Ha jön, akkor az minden előzetes várakozást felboríthat. Emlékezzünk vissza: az idei minimálbérről, garantált bérminimumról is csak január végén sikerült megállapodni, bár javult a helyzet, de azért még minden bizonytalan. Ilyen körülmények között nehéz hosszú távra szerződni. Olyan megállapodás létrejöhet, amiben sok a feltétel, a helyzet konkrét alakulásától függővé téve a béremelést. De azt hiszem, korai erről még beszélni, várjuk meg, mit hoz az ősz.

Az említett beszédben konkrét szám is elhangzott: egy-két lépésben 200 ezer forintos minimálbért kellene elérni. Mit szólnak ehhez a munkaadók? Most egyébként 167 400 forint…

RF: A bértárgyalások három fél – munkaadók, munkavállalók, kormány – között zajlanak.
Ilyenkor mindenki alaposan elemzi a helyzetet, megfogalmazza stratégiai céljait, és a tárgyalások során próbáljuk közelíteni az álláspontokat. Válságban, bizonytalan kilátásokkal nehéz megállapodni, de eddig általában sikerült. A munkaadók nem ellenségei a magasabb
bérnek. Egyetlen kikötésük van: legyen meg ennek a fedezete. Vagyis a magasabb bérhez magasabb termelékenység, nagyobb teljesítmény kell.
 

A statisztika szerint ez akár meg is lehet, hiszen a költségvetésben még 4,3 százalékos
gazdasági növekedéssel számol a kormány, de a miniszterelnök már az 5,5 százalékot
sem tartja kizártnak.

RF: Úgy legyen. A vállalatok a béremelés meghatározásánál elsősorban a termelékenység
növekedését és az infláció alakulását tartják meghatározónak. Hosszabb távon a béremelés
csak ezekkel összhangban képzelhető el. Persze, ha a kormánynak nagyon fontos a minimálbér jelentősebb emelése, akkor tehet is az ügy érdekében: ha adót csökkent, vagy a bérjárulékot mérsékli, ahogy ez az elmúlt években is történt, akkor így felszabadulhat vállalati forrás a nagyobb bérek fedezésére. Egyet kell elfelejtenünk: a fedezet nélküli béremelést.
 

A minimálbér alakulása nemcsak Magyarországon fontos, az Európai Unióban is napirenden
van: Ursula von der Leyen egyik első ígérete volt az egységes európai minimálbér bevezetése. Az azóta megfogalmazódott európai uniós javaslat módszertana szerint a kötelező legkisebb kereset összegének el kellene érnie a bérek mediánjának a hatvan százalékát. Az egységes európai minimálbért a magyar kormány nem támogatja. És a munkaadók?

RF: Mi a Business Europe-hoz hasonlóan még inkább ellene vagyunk. Egyébként e pillanatban
az EU-tagállamokból csak 1-2 ország teljesítené a megfogalmazott feltételeket. A minimálbér megállapítása bonyolultabb annál, minthogy külföldről mondják meg, mennyi legyen. Én ezt politikai indíttatású demagóg beavatkozásnak tartanám a gazdaságba. A bérek attól függnek jó esetben, hogy milyen a gazdasági helyzet, a teljesítmény. Hosszú elemző munka előzi
meg az évente szokásos bértárgyalásokat a szociális partnerek között. Sok szempontot
kell mérlegelnünk, amikor döntünk. S a konkrét helyzet országonként eltérő, ezért
a döntéseknél is más szempontokat vesznek figyelembe. Amikor ilyeneket hallok, úgy érzem, a farok csóválja a kutyát. Nem a teljesítményt, a fedezetet nézzük, s hogy az mire elég, hanem megmondják, mi a végeredmény, aztán vagy van rá a munkaadóknak pénze, vagy nincs, de akkor is teljesíteni kell. Ilyen megállapodásba nem szabad belemenni

(MGYOSZ 2021.5. szám, Kocsi Ilona)