Nyomda- és Papíripari Szövetség
1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6.
Megváltozott központi e-mail címünk!
E-mail: peller@fedprint.hu
Közhelynek számít, de fiatalok, munkaerő utánpótlás nélkül egyetlen szakmának sincs jövője. A Nyomda- és Papíripari Szövetség évek óta dolgozik azon, hogy minél több pályakezdő válassza a nyomdász szakmát. Mindeközben nagyon kevés információnk van arról, hogy jelenleg milyen arányt képviselnek a cégeknél, mennyire vesznek részt a vezetésben és milyen szempontok fontosak számukra jövőbeni hivatásuk kiválasztásánál.
A felmérés – bár nem tekinthető reprezentatív kutatásnak – megítélésünk szerint tükrözi a nyomdaipar jelenlegi helyzetét a munkaerő életkori jellemzői alapján és rámutat olyan területekre, ahol még van tennivaló.
Az online kérdőívet 31 cég küldte vissza. A válaszadás anonim volt, így egyetlen cég sem azonosítható be. Ugyanakkor a válaszok tükrözik az ágazat szerkezetét, hiszen budapesti és vidéki cégek, nyomdák és beszállítók egyaránt kitöltötték a kérdőívet. Arányaiban a legtöbb választ vidéki nyomdáktól kaptuk, ahol a munkavállalói létszám 50-100 fő között van vagy 250 fő feletti. Beszállítók közül a túlnyomó többség budapesti kisebb kereskedő cég 0-50 fő alkalmazottal.
A fizikai állomány és a női munkavállalók aránya elég eltérő képet mutat a nyomdáknál Budapest és a vidék viszonylatában. Míg Budapesten a fizikai állomány aránya a teljes dolgozói létszámhoz viszonyítva 70 % körüli, addig ez az arány vidéken 80 % körül szór.
Beszállító cégeknél a fizikai állomány aránya valamivel alacsonyabb a nyomdáknál.
A női munkavállalók aránya budapesti nyomdákban átlagosan 46,5 %, vidéken 47 %. Ugyanez a mutató beszállító cégeknél 25-35 % között van. Mindez azért is érdekes adat, mert nyomdaipart jellemzően „férfias” szakmának könyvelik el, de a számok összességükben mást mutatnak.
Ami a 30 év alatti korosztályt illeti, már kevésbé kiegyensúlyozott a kép. Az összes választ tekintve a cégek közel 84 %-nál a 18-29 év közötti munkavállalók aránya a teljes munkavállalói állomány egynegyede, egyharmaduknál nem haladja meg a 10 %-ot.
Budapesti nyomdák közel azonos számban jelölték meg 0-10 % és 10-25 % arány. Vidéki nyomdákban kicsit kedvezőbb a helyzet, ott kétszer annyian választották 10-25 % arányt, mint 0-10 %-ot. Volt néhány olyan vidéki nyomda is, ahol a 25-50 % közötti választ kaptuk. Hasonló tapasztalható a budapesti székhelyű beszállító cégeknél, itt is kétszeres az arány a 10-25 % válasz lehetőségnél 0-10 %-hoz képest.
Nem áll rendelkezésünkre semmilyen adat korábbi időszakokból, de gyaníthatóan a ’70-es, ’80-as években – amikor a nyomdász szakma népszerű volt – sokkal magasabb arányban dolgoztak fiatalok szakmában. Az is feltételezhető, hogy az egyre alacsonyabb beiskolázási adatok összefüggnek a felmérésben megjelenő adatokkal.
Ha a fiatalok részvételét nézzük a vállalat vezetésben – közép és felsővezetői szinten - még alacsonyabb számokkal találkozunk. Itt már nem látunk különbséget nyomdák és beszállítók, illetve budapesti és vidéki cégek között. Egyaránt az látható, hogy a fiatal vezetők aránya 0-10 % között van négy cég kivételével. Meglepő módon itt is a vidéki nyomdák szavaztak nagyobb bizalmat a fiataloknak.
Sokszor gondoljuk azt, hogy az állásajánlatokban megfogalmazott előnyök a célközönség számára is fontosak. Azonban az alábbi szempontok vizsgálatánál az látható, hogy a fiatalok preferenciái nem teljes egészében fedik a vállalati elképzeléseket. Sőt, bizonyos eltérések mutatkoznak budapesti és vidéki viszonylatban.
Természetesen a legfontosabb kérdés a bér és az egyéb juttatások. A bérek tekintetében a nyomdászatnak más szakmákkal kell felvenni a versenyt. És ez komoly kihívásnak számít például építőipari vagy informatikai szakmák vonatkozásában. Az összesített adatokban második helyen szerepel a munkahelyi környezet minősége. A budapesti nyomdák esetében ez a válasz mindenhol szerepelt, vidéki cégeknél valamivel alacsonyabb az arány.
Sokkal szembe tűnőbb az eltérés Budapest és vidék között a munkakör megítélése tekintetében. A budapesti nyomdák fele jelölte be ezt a választ, míg a beszállítók mindegyike, illetve a vidéki nyomdák 74 %-a.
Nagyjából hasonló az eltérés a cég földrajzi fekvését illetően. Vidéken sokkal fontosabb szempont, hogy a munkahely közel legyen a lakóhelyhez. Ez természetes is, hiszen a Budapesten belüli közlekedés lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, városon belül sokkal több munkalehetőség van.
A sorban a következő legtöbb választ kapta a csapat, a munkahelyi kollektíva. Közismert tény, hogy ez a fiatal korosztály számára nagyon fontos szempont, a közösségi média pedig tovább erősíti ezt a jelenséget. Részben ezt a célt is szolgálja a Szövetség ősszel induló mentor programja, amelynek egyik célja, hogy a pályakezdés előtt álló fiatalok még az iskolai időszakban megismerkedjenek és beilleszkedjenek jövendőbeli munkahelyük csapatába.
Új elemként jelent meg a rugalmas munkaidő, valamint a magánélet és munka közötti egyensúly igénye. Ez utóbbi főleg vidéki nyomdák válaszaiban volt jellemző. Mindkettő komoly kihívást jelent a cégek számára, hiszen a nyomdák kötött műszakban dolgoznak, a home office pedig csak a munkavállalók kisebb arányát érintheti. Ugyanígy nem egyszerű feladat a túlórák, extra műszakok megszervezése csúcsidőszakokban.
Bár a tervezhető karrier is sok válaszban jelenik meg, mégis szinte alig volt olyan cég, amely rendelkezik a fiatalok számára kidolgozott karrier programmal vagy tervez ilyent. A kevés pozitív válasz között a jellemzőbb inkább a cégen belüli továbbképzés vagy szakmai tréning. Erre érdemes felhívni a figyelmet, hiszen a tervezhető életpálya további érvet jelenthet a pályakezdők számára.
Végezetül rákérdeztünk a cégek jelenlegi munkaerő gondjaira.
A 31 válaszadónál egy éven belül arra számítanak, hogy 126 munkavállaló munkaviszonya szűnik meg különböző okokból. 80 szakképzettséget nem igénylő, míg 71 szakképzettséget igénylő betöltetlen állás van. 24 adminisztratív jellegű állás van üresen.
A fenti számok az aktuális helyzetet mutatják. Nyilván egy sokkal nagyobb számú mintát tekintve a fentiek többszörösével lehet számolni országosan. Ezzel szemben az országos szakközépiskolai adatokat nézve a végzős diákok száma töredéke az üres álláshelyeknek. Nem túlzás azt állítani, hogy az ágazat krónikus munkaerőhiánnyal küzd. Szükség van a fiatalokra és szükség van arra, hogy minél többen válasszák a nyomdász szakmát. A Szövetség változatlan feladatának tekinti, hogy széleskörű kampánnyal növelje a beiskolázottak számát, és a diákok támogatásával minimalizálja a pályaelhagyók arányát.
A kérdőív kérdései a mellékelt dokumentumban találhatók. A grafikonokat is tartalmazó kiértékelés szintén a letölthető dokumentumokban található.